Azt gondolhatja egy kívülálló, hogy egy már többször megtartott tanfolyam újbóli előadása már csak rutin az oktatónak, és már szinte akár unalmas is lehet mindig ugyanazt elmondani.

Még ha így is van, még se így van - értelmes mondat, ugye? 
Így van, mert már százszor felkészültem, és előadtam.
Mégsem így működik, mivel maximalista vagyok, így minden alkalommal előveszem a jegyzeteimet és átnézem. Előtte mindig frissíten a tudásom, rávezetem a kezem, az eszem erre a más, nem világias látásmódra. Tudatosan lelassulok és nyitott leszek - befogadóvá válok.

Ennek az az eredménye, hogy egy Rajzmeditáció sose hangzik el ugyanúgy, mert mindig azoknak szól, akik éppen ott ülnek. Mindig más és más plusz minták kerülnek bele, attól függően, hogy legutóbb mi ragadta meg a figyelmemet.

Akik a Rajmeditáción lopnak el egy kis én-időt, azok egyedi, szép rajzokat készítenek. Az alkotásnak nem előfeltétele a rajztudás. Már az is elég, ha valaki kreatív, jó fantáziája van. Hogy ez mennyire érvényesül, az mindenkinél lelkiállapot és nyitottság kérdése. 
Aki gondokkal teli lélekkel érkezik, annak kifejezetten jót tesz ez az 5 órás foglalkozás. Rajzolás közben, amikor a vonalak dinamikája, formája köti le a figyelmünket, amikor arra összpontosítunk, hogy vonaltól vonalig húzzuk a tollat, az agyunk kikapcsol, a lelkünk a vonalakon keresztül beszélni kezd. Ha tudatosan megéljük érzelemrajzolást, a tanfolyam egyszerű módszereket mutat arra, hogy hogyan tudjuk ezt a magunk számára értelmezhetővé tenni, illetve a magunk javára, támogatására fordítani.

Szeretnék a legutóbbi tanfolyam képeiből néhányat bemutatni, mert nagyon büszke vagyok az eredményre:

• maradéktalanul átment, amit át akartam adni
• a kisimult lelkűeknek is simított a lelkén
• az oktató - már mint én - kifejezetten jól érezte magát, és feltöltődött
• a ott megszületett alkotások: WOW

Információk a tanfolyamról >>